Ünnep és böjt
A katolikus Egyház Nagypéntek és Nagyszombat kivételével minden nap mutat be szentmisét, és számos kiemelt napot tart számon az évben: főünnepeket, könyörgő imanapokat, illetve egyes napokon minden évben gyűjtést tart egy-egy meghatározott jótékony célra. Ezek közül a legfontosabbakról szól az alábbi rövid összeállítás, amelyben egyben a böjtöléssel és a búcsú elnyerésével kapcsolatos, gyakran felmerülő kérdésekre is kitérünk.
Az oldal tartalma
A böjtről általában
Az év péntekjei bűnbánati napok Jézus halálának emlékezetére, aki bűneink terhétől megszabadított minket. A Krisztus engedelmes áldozatában való részvétel jele egyben a testi ember fölötti uralom jelképe és kiváló fegyvere. A bűnbánat gyakorlatai: imádság, alamizsna, önmegtagadás és böjt. Nagyböjt péntekjein és Nagyböjt első napján, hamvazószerdán kötelező a hústól való megtartóztatás, betöltött 14. életévtől kezdve. Szigorú böjt kétszer van: hamvazószerdán és nagypénteken, amikor húst nem eszünk, és csak egyszer lakhatunk jól, de két esetben még ehetünk kevés ételt. (E böjti előírás betöltött 18. évtől megkezdett hatvanéves korig érvényes.) Mentesülnek a böjtölés (de nem a bűnbánat egyéb gyakorlatai) alól a nehéz testi munkát végzők, közétkeztetésben részesülők.
Advent
Advent a karitatív munka és a böjt, imádság időszaka, négy hetes készületi időszak Urunk születésére, decemberben.
- December 8.: a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának főünnepe
Karácsonyi idő
A karácsonyi idő Krisztus születésére emlékező, két-három héten át tartó ünnepi időszak.
- December 25., Urunk születése (Karácsony): parancsolt főünnep, kötelező szentmiserészvétellel
- Január 1., Szűz Mária, Isten Anyja (Újév): parancsolt főünnep, kötelező szentmiserészvétellel; a béke világnapja
- Január 6., Urunk megjelenése (Vízkereszt): parancsolt főünnep, kötelező szentmiserészvétellel
- Vízkereszt utáni vasárnapon, Urunk megkeresztelkedése ünnepén véget ér a karácsonyi időszak.
Farsang (évközi idő I.)
- Január 11., Péter püspökünk bekitatásának évfordulója
- Évközi 3. vasárnap: Isten Igéjének vasárnapja
- Február 2., Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony): könyörgőnap a szerzetesi hivatásokért
- Február 11., a Lourdes-i Szűzanya emléknapja: a betegek világnapja
- Február utolsó vasárnapja: gyűjtés a katolikus iskolák javára
- Hamvazószerda előtti vasárnap: könyörgőnap a világ éhezőiért
Nagyböjt
A Nagyböjt Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának ünneplését előkészítő időszak.
- Hamvazószerda: a Nagyböjt kezdőnapja, szigorú böjttel.
- Március 13.: Ferenc pápa megválasztásának évfordulója
- Március 19. Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyesének főünnepe
- Március 25. Urunk születésének hírüladásának (Gyümölcsoltó Boldogasszony) főünnepe
- Nagyböjt 5. vasárnapja: gyűjtés a Szentföld javára
Nagyböjt 6. vasárnapjától, azaz Virágvasárnaptól Húsvétvasárnapig tart a Nagyhét, benne Urunk szenvedésének szent három napjával: Nagycsütörtök, Nagypéntek és Húsvét vigíilája (szombat este) főünnepeivel. Nagypénteken és Nagyszombaton bővítve tartjuk nyitva a templomot és az urnatemetőt.
Húsvéti idő
Krisztus feltámadását ünneplő, hét héten át tartó időszak.
- Húsvétvasárnap főünnepe, egy hétig Húsvét nyolcadának ünneplésével
- Húsvét 4. vasárnapja: könyörgőnap az egyházi hivatásokért
- Húsvét 6. vasárnapja: tömegtájékoztatási világnap
- Április 23.: Szent Adalbert, főegyházmegyénk védőszentjének főünnepe
- Április 24.: templomunk szentelésének évfordulós főünnepe
- Április utolsó vasárnapja: búzaszentelő – könyörgés a jó termésért
- Május utolsó vasárnapja: a hősők – hazánkért életüket adó katonák és civilek – napja
- Urunk mennybemenetelének főünnepe: a világegyházban Húsvét 6. vasárnapja utáni csütörtök, Magyarországon Húsvét 7. vasárnapja helyén
- Pünkösd főünnepe: egy héttel Húsvét 7. vasárnapja után, amellyel zárul a húsvéti idő.
Évközi idő II. (nyár)
- Június 24., Keresztelő Szent János születésének főünnepe
- Június 29., Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepe
- Péter-Pál ünnepét követő vasárnap: gyűjtés a római egyház javára (péterfillérek)
- Augusztus 15., Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony): parancsolt főünnep, kötelező szentmiserészvétellel
- Augusztus 20., Szent István király, Magyarország fővédőszentjének főünnepe
- Szeptember utolsó vasárnapja: elvándorlók és menekültek világnapja
Templombúcsú
Október első vasárnapján a terménybetakarítási hálaadás mellett templomunk védőszentje, Assisi Szent Ferenc főünnepét, azaz a templombúcsút ünnepeljük. A búcsú a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó ideigtartó büntetés (vezeklés) elengedése. Feltétele a búcsú elnyerésének vágya, kegyelmi állapot (szentgyónás, szentáldozás), a szív megtérése (ne ragaszkodjunk a bűnökhöz, hibákhoz), valamint imádság a pápa szándékára (Miatyánk, Üdvözlégy). Minden búcsúnyerést közbenjárásként fel lehet ajánlani az elhunytak javára.
A búcsúnyerő cselekedet legtöbbször vallásos cselekedet: pl. rózsafüzér-imádság elmondása, szentségimádás, Szentírás-olvasás; de lehet valamilyen rendhagyó irgalmassági vagy bűnbánati cselekedet is. A részleges búcsút az előbbi feltételek megtartásával akár egy keresztvetés révén is el lehet nyerni. Teljes búcsút lehet nyerni például a templombúcsú ünnepén, Jézus Szíve ünnepén, az Isteni Irgalmasság vasárnapján (Húsvét 2. vasárnapja), keresztúti ájtatosságon, Mindenszentek napjától egy héten át egy temetőlátogatással, de akár zarándoklat révén is.
Évközi idő III. (ősz)
- Október 8., Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya főünnepe
- Október utolsó előtti vasárnapja: missziós vasárnap, gyűjtés a missziókért
- November 1., Mindenszentek: parancsolt főünnep, kötelező szentmiserészvétellel. Ezen a napon – tekintettel a másnapi Halottak napjára – bővítve tartjuk nyitva a templomot és az urnatemetőt.
- Évközi 33. vasárnap: a szegények világnapja
- Szent Erzsébet (november 19.) ünnepéhez közeli vasárnap: gyűjtés a Karitász javára
- Az utolsó évközi (34.) vasárnapon üljük Krisztus, a mindenség Királyának főünnepét.